Cél: befogadó nevelés, végzettségnélküli iskolaelhagyás csökkentése, lemorzsolódás mértékének csökkentése, hátrányos helyzetű tanulók munkaerő-piaci helyzetének növelése, társadalmi beilleszkedés segítése Az országos méréseken alulteljesítő iskolákban esélyteremtő módszertani kultúra kialakítása és módszertant alkalmazó intézmények között partneri kapcsolat kialakítása
Lakónépességének száma 1500 fő a roma lakosok aránya nagy, a legutolsó népszámlálási adatok szerint mintegy 40%. Az 1990-es évek végéig a lakosság nagy része, a községtől 7 km-re fekvő, közigazgatásilag a faluhoz tartozó ércbányában és a mezőgazdasági termelőszövetkezetben dolgozott. Ezek megszűnése után, a falura jellemzővé vált a munkanélküliség, amely oka nagyrészt az aluliskolázottság. A kereset nélkül maradtat jó része segélyekből tartotta és jelenleg is tartja fent magát. Az önkormányzat, és élén a polgármester nagy hangsúlyt fektet a munkanélküliek munkához segítésére (pl. közmunkaprogram, pályázatok), ennek ellenére a roma lakosság nagy része segélyekből tartja fent magát. A falu lakosságának körülbelül 39%-a csupán általános iskolai végzettséggel rendelkezik (KSH, 2011), felsőfokú (egyetemi vagy főiskolai) végzettséggel a lakosság 3%-a. Ezen tényezők nagyban befolyásolják a munkanélküliség alakulását. Helyzetelemzés Az intézmény Jelenleg az iskolába 107 tanuló jár. A tanulók 100%-a roma származású. Az iskola minden tanulója Manófalván él. A gyermekek nagy része hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű, a családok többsége rossz anyagi és lakó körülmények között él. Így az intézménybe járó gyerekek nagy része műveltségi és szociális hátránnyal küzd. A gyermekek szüleire jellemző az aluliskolázottság, emiatt magas a munkanélküliek aránya, sok szülő segélyből tartja fent a családot, esetleg a közmunkaprogram ideje alatt van állása. Egyre magasabb a mozaik vagy csonka családok aránya, sok gyermeket gyám nevel. Az elmúlt tanévben 4 tanulónkat is kiemeltek a családból, a rossz körülmények és a veszélyeztetés miatt, nevelőszülőkhöz kerültek. Előfordul, hogy a gyermekek nem végzik el az általános iskolát, vagy ha igen, akkor nem tanulnak tovább. A roma kultúra része, hogy fiatalon családot alapítanak, emiatt abbahagyják az általános iskolai tanulmányaikat, vagy nem tanulnak tovább. A tanulók között van sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel, részképesség zavarral küzdő gyermek. Az iskolában 8 osztály működik, évfolyamonként egy osztály. Az osztályok általában kis létszámúak (8-13 fő), az utóbbi években egyre magasabbak az osztálylétszámok (16-21 fő). Ennek ellenére mégis sok gyermeket a közeli városba íratnak iskolába, a falubeli nem nemzetiségi gyermekek a városban tanulnak. Már a romák körében is elindult ez a folyamat, amely szülő tudja finanszírozni és vállalni az utazást. Német nyelvet tanulnak a gyerekek, emellett magyar nyelven történik a nemzetiségi oktatás, így cigány népismeret tantárgyat is tanulnak a tanulók. Nevelőtestületünk befogadó szemléletű, az esélyegyenlőség és az inkluzivitás megvalósítására törekvő, szociálisan érzékeny pedagógusokból áll, akik gazdag módszertani eszközökkel, magas pedagógiai és pszichológiai ismeretekkel, tapasztalatokkal rendelkeznek. Az iskola egészét áthatja az inkluzív szemlélet, szerepel a pedagógiai programunkban. Differenciálással, egyéni képességfejlesztéssel, a felzárkóztatás és fejlesztés lehetséges formáival és eszközeivel, összehangolt munkával, folyamatos önképzéssel próbáljuk meg elérni, hogy tanulóink a saját képességeikhez mérten megfelelő mértékben fejlődjenek, az általános iskolai tanulmányaikat sikeresen befejezzék és tovább tanuljanak. Az alapdokumentumban foglaltak alapján iskolánk feladata: az általános iskolai nevelés-oktatás, nappali tagozatos, 8 évfolyamos formában a különböző gyerekek integrálása, képesség kibontakoztatás magyar nyelvű roma nemzetiségi nevelés sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók nevelése - oktatása sportcélú feladatok
Statisztikai adatok
Forrás: A táblázatban szereplő adatok az adott tanév október 1.-jei statisztikai adatokat tartalmazzák.
Fejlesztési terv
1. Pedagógiai folyamatok | ‘ | A nevelési problémák megoldására alkalmas módszerek szélesebb körének | A témához kapcsolódó tantestületi továbbképzés szervezése | ‘ | A pedagógusok ismerjenek meg új módszereket a nevelési problémák | 2020.június 15. | intézményvez. |
megismerése. | kezeléséhez. | ||||||
részt vesz a nevelőtestület 100 % -a | |||||||
2.SEemélyiség- és kíiziisségfejlesztés | A tanulók õnszervezddési lehetoségeinek bovítése. | A tanulók iinképzokõr iránti igényének felmérése az osztálytitkárok által, ennek megfelelo létszámigény esetén való megszervezése. | Tanulói kezdeményezésre egy ónképzdkõr beindítása a kõvetkezd tanévben. | 2018.szeptember 30. | DOK | ||
Az iskola facebook oldalán helyet adni egy-egy tanulói megjelenésnek (fotók, cikkek) | Félévente 5-6 tanulói bejegyzés kózzététele | 2018.januártó1 folyamatosan | igazgató | ||||